Július 25, 2024
Jubileumi konferencia a prevencióról
Bejegyzés: - Gajda - November 20, 2023
A szenvedélybetegségek megítélésének változása, a prevenció új útjai címmel tartottak ma konferenciát immár 25. alkalommal a Mondj nemet! prevenciós program keretében a KMO Művelődési Központban és Könyvtárban.

Gazdag és érdekes programot állított össze a jubileumi konferenciára a KMO munkatársa, a prevenciós programok koordinátora, Szűcsné Gajárszky Vera. 

A 25. Mondj nemet! Prevenciós programot és konferenciát először köszöntő Gajda Péter polgármester két kamaszt nevelő szülőként arról beszélt, hogy a drogprevencióban mit tehetünk mi otthon azért, hogy gyerekeink testileg és lelkileg jól fejlődjenek, és a saját lelkiismeretünk is nyugodt lehessen a témában. A dolog sokszor sokkal egyszerűbb, mint az internetet bújva, sok-sok ismeretet összegyűjtve gondolnánk. Az első és a legfontosabb a tényleges jelenlétünk gyermekeink életében, ami azt jelenti, hogy amikor ők azt igénylik, álljunk szóba, beszélgessünk velük! De sokszor nem is kell a szó, mert a fizikai jelenlét, az otthonlét is elég ahhoz, hogy nyugalom legyen. Ezen kívül rendkívül fontos a személyes példamutatás akár az alkohol-, a kávéfogyasztásban, vagy a dohányzásban – hangsúlyozta. Gajda Péter külön kiemelte, hogy bár egy közművelődési intézménynek nem alapfeladata az ilyen és ehhez hasonló prevenciós programok kidolgozása, mégis hálás a KMO kollektívájának, hogy 25 évvel ezelőtt belefogtak.
Gábor Ilona, a 100 éves KMO igazgatója is köszöntötte a 25. Mondj nemet! konferenciát, és mondandójában kiemelte, hogy az 1997-es induláskor úttörők voltak ebben a programban, és bár minőségbiztosítási rendszerben is elismert és ajánlott ez a képzési program, ami az évtizedek alatt e köré épült, a jelenlegi jogszabályi háttér nem teszi lehetővé, hogy a szakemberek az oktatási intézményekben ezt bemutathassák, alkalmazhassák a gyerekek körében. Ez újabb kreatív lépésre kényszerített bennünket. Ha nem mehetünk be az iskolákba, akkor jöjjenek el a szülők és a gyerekek hozzánk! Ezért is hoztuk létre itt a KMO-ban az egyre népszerűbb Szülők akadémiáját, a F20 prevenciós klubot, a művészeti terápiás foglalkozásokat, amelyek a gyerekek körében egyre ismertebbek, népszerűbbek – tette hozzá Gábor Ilona.

A remek előadások és előadók sorát Felvinczi Katalin, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi tanára, aki a szerhasználók és a szerhasználat társadalmi megítéléséről, az addiktív zavarok kezeléséről, különös tekintettel a prevenciós tevékenység kihívásaira című előadásával nyitotta. Az egyetemi tanár nyitó gondolatában elismerően szólt a KMO prevenciós programjáról, az önkormányzat támogatásáról. Előadásának alapjául azt a 2019-ben készült és négy évente ismételt reprezentatív mintán készült kutatást használta, amelyben a 18-64 év közötti felnőtt szerhasználók addigtív (leküzdhetetlen függőség, szenvedélybetegséget kiváltó káros szokás) magatartását vizsgálta. De beszélt arról is, hogy milyen drogpolitikai megoldásokat gondol a társadalom elfogadhatónak, jónak, mit gondol egyes szerek legalizálásáról. Arra mutatott rá a szakember, hogy a magyar népesség úgy gondolja, hogy a mértéktelen dohányzás és alkoholfogyasztás nem tartozik a veszélyes szokások körébe, és nem számítja ugyanolyan ártónak, mint az illegális szerek, drogok fogyasztását, amelyek tiltásával a mintában résztvevők 81 százaléka egyetért. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar társadalom rendkívül intoleráns különböző csoportokkal szemben. Elutasító választ adtak a kutatásban résztvevők arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, ha a szomszédjukban drogfogyasztó, zsidó származású, cigány nemzetiségű, külföldi vendégmunkás, LMBTQ csoporthoz tartozó vagy iszákos költözne. Nehezíti a prevenciós szakemberek dolgát az a megítélés, hogy sokakban él az a tévhit, ehhez a tevékenységhez nem kell különösebb szakértelem, és hogy a hozzáértők programjaikat nem vihetik be az iskolákba.

Dávid Ferenc, a Kék Pont Innovációs Munkacsoport vezetője, biopolitikai szakértő néhány fontosabb fogalommal, szemléletváltó gondolattal, felvetéssel ismertette meg a hallgatóságot. Előadásának középpontjában állt a mértékletesség, amely a felépülés alapja. Munkájuk középpontjában a „ ne kriminalizálj” szemlélet áll, mert az elrettentés szerintük nem vezet eredményre. Példaként a cigarettásdobozokon megjelenő olykor már gusztustalan képeket hozta fel előadásában. Sokkal inkább célravezető az „erény filozófiája”, amely belsővé teszi a kontrollt, és tanulhatóvá teszi azt is, hogyan és mire mondunk nemet. Mérsékletességi programjuk hatékony lehet a döntés szabadságában. Dávid Ferenc néhány gondolatban mesélt a Kék Pont Alapítvány terveiről és innovatív programjairól.

Hamar János, a tinik rehabilitációjában résztvevő addiktológiai konzultáns szerint szerhasználat ebben az életkorban reakció arra, hogy nem kaptak a gyerekek megfelelő figyelmet, szeretetet a családban, vagy nem azt kapták, amire nekik szükségük volt/van, ezért keresnek menekülési útvonalakat, fordulnak a drogokhoz. Ráckeresztúri drogterápiás otthonuk és a VIII. kerületi Magdolna utcai tinirehabjukon a legfiatalabb védencük 12 éves. Hamar János szerint a fiatalkorúak szerhasználatáért alaposan okolható az internethasználat is. Szó szerint „gyerekek nevelnek fel gyerekeket”. Mivel a szülők meg sem hallgatják őket, a képernyők előtt keresnek egymástól egymásnak és maguknak megoldásokat – mondta.
A fiatalkorú szerhasználók helyzetéről, saját életén keresztül mesélt kendőzetlen őszinteséggel a tízen éveinek közepén járó Szabó Milán, aki fiatal kora ellenére sokat szenvedett a szülői szeretet hiányából adódó komoly lelki problémáktól, a szerhasználattól. Milán szerencsés, mert megfelelő ellátórendszer hiányában hasonló sorsú, mélyszegénységben élő társaiknak szinte semmi esély sincs a talpra állásra, mert a rehabilitáció után ugyanabba a közegbe kell visszaküldeni, amely a problémáját okozta, kiváltotta – hangsúlyozta Hamar János.

Alapos összegzést hallgathattak a generációk médiahasználatáról az érdeklődők Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakembertől. Előadásában, amelynek középpontjában a Z-generáció (13-27) állt, és ennek kapcsán beszélt a virtuális illúziók valós veszélyeiről, a generációk függőségeiről. A különböző generációk, a Baby Boomer-generáció (58-77), az X-generáció (43-57), az Y-generáció (28-42) és az Alfa (0-12) egyre torlódnak a változó világban. A Z-generáció már beleszületett az információs forradalomba, médiafüggésük nagy, nyugtalanítóak a körülöttük kialakuló trendek, ők várhatóan nagy átlagban már megélhetik 90-95 életévüket. Guld Ádám hosszasan sorolta a generáció jellemzőit: ez az első globális nemzedék, amelynek nagyon szoros a kapcsolata a médiával, idejük nagy részét a képernyők előtt töltik, jó a technikai érzékük, tökéletesen beszélik a számítástechnika nyelvét, az angolt, megosztják figyelmüket a képernyők előtt, de hiába néznek több képet egyszerre, egy adott dologra nem tudnak kitartóan figyelni, ügyes kreátorok, hamar állítanak elő különböző tartalmakat. Egy kutatás szerint a generáció napi médiahasználata, és annak körülményei aggasztóak: a gyerekek naponta 4-6 órát, hétvégén pedig akár 10-12 órát is a számítógépek előtt töltenek úgy, hogy szinte ki sem mozdulnak a szobájukból, és jobbára egyedül vannak ott. Ennek egyenes következménye az elmagányosodás, az elidegenedés és a betegségek – mondta a szakember. És hogy milyen következményei vannak a túlzott médiahasználatnak, ebből is sorolt az előadó egy tucatra valót: alig 10-15 százaléka sportol rendszeresen ennek a generációnak, alig 3 másodperc alatt akarnak információhoz jutni, a valóságot színtelennek, lassúnak tartják, állandó időhiányra panaszkodnak, alváshiánytól szenvednek, a gyors ingerek miatt túlfeszített a figyelmük, idegrendszerük, időigényes tevékenységet nem választanak pl. zenehallgatás, színház, romlanak az iskolai eredmények, mozgásszervi egészségügyi problémák jelentkeznek, konfliktusok alakulnak ki a családban.

A délutáni szekcióülések egyikén most is a KMO innovációs Bűn- és Áldozattá válást megelőző, drogprevenciós társasjátékát, a K.I.A.B.Á.L-t mutatták be az érdeklődőknek Kisberk Ágnessel, a játék egyik kidolgozójával. Egy másik szekcióban az iskolai prevenciós programok lehetőségeiről kaptak tájékoztatást a résztvevők Kemény Olga rendőralezredestől, a Kispesti Rendőrkapitányság munkatársától, míg a harmadik foglalkozáson A terápiába vezető útról beszélgethettek Hamar Jánossal és felépülő függő kliensével.

 

 


Bejegyzés: - Gajda - Június 19, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Június 15, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Június 8, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Június 4, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Június 4, 2024
© Gajda Péter, Minden jog fenntartva