Köszöntőjében dr. Hiller István országgyűlési képviselő nem csupán az első polgári származású miniszterelnökre, hanem arra az újszerű gondolkodóra emlékezett, aki „az egykori munkástelepet megálmodta, hozzá pénzt, kivitelezőt és nagyszerű építészeket szerzett”. Úgy fogalmazott, hogy aki Wekerle Sándor életművével akar találkozni, jöjjön el a nevét viselő városrészbe. Hiller István emlékezésében kitért a korabeli társaskörre, hiszen – mint mondta – az, hogy egy lakóközösség társasköre jöjjön létre, Magyarországon itt történt meg először. Ugyancsak köszöntötte azokat, akik „felelevenítették ezt a hagyományt, és több mint 30 évvel ezelőtt, 1992-ben úgy gondolták, hogy tradíciót megújítani lehet egy megújuló ország megújuló gondolata. A Wekerlei Társaskör, amely azóta is él, ápolja a hagyományokat, rendezvényeket szervez, őrzi a névadó, a névadók emlékét, azt gondolom, hogy méltó folytatója azoknak, akik elődökként hagyományt teremtve egy nagyszerű emberi közösséget hoztak létre, és őrzi „annak az alapítónak a nevét, aki Magyarország miniszterelnökeként ezt a munkástelepet megálmodta, létrehozta és kivitelezte.”

Kispest polgármestere felidézte a 2008-as szoboravatót, és arról beszélt, hogy korábban méltatlanul ítélték feledésre Wekerle Sándort, aki „egy igazi européer” volt, az „európai jogrend irányába terelte Magyarországot, nemcsak a gazdaság, a vallásszabadság területén, hanem a női jogok területén is a választójogi reformmal. Ez abban az időben nagyon bátor és progresszív cselekedet volt.” Gajda Péter kiemelte Wekerle Sándor megvalósult álmát, Kispest büszkeségét, amely Európában egyedülálló építészeti együttesként létrejött városrésze lett a fővárosnak. Végezetül a polgármester is kitért a telep összetartó közösségére is, azt mondta, büszke arra a közös munkára, amelyet évtizedek óta a társaskörrel, az itt élőkkel, a civilekkel, az önkéntesekkel közösen hajtott végre az önkormányzat. Felidézte Wekerletelep centenáriumi évének munkálatait, a Kós Károly tér, a Munkás Szent József templom, a Wekerlei Kultúrház, majd később a kisebb terek és a kispiac megújítását. „És amikor ezekről az eseményekről, ezekről a fejlesztésekről beszélünk, egyrészt azt gondolom, büszkék lehetünk az itt élőkre, hogy képesek voltak összefogni a telepért, és büszkék lehetünk arra is, hogy nemcsak megvalósultak ezek a fejlesztések, hanem, hogy ezt mindenki úgy érzi, hogy ezzel méltó módon tudjuk Wekerle Sándor emlékét is ápolni és megőrizni” – fogalmazott Gajda Péter, megköszönve a Wekerlei Társaskör Egyesület (WTE) munkáját.

„A mai politika számára mintaértékű az ő munkássága, ahogy életpályáján a szakmaiság és a politika szorosan összekapcsolódik, s egyben egymás feltételei is. Azt szokták mondani a politikus csak akkor lehet sikeres, ha érti is a politikát, ért az államhoz, kellő szakmai tudással bír, és mi, szavazópolgárok azt is hozzáfűznénk, ha kellő szociális érzékenységgel is bír. S Wekerle Sándor ilyen politikus volt, aki korában felismerte egy világváros súlyos szociális gondjait és kereste annak megoldását. A Kispesti Állami Munkástelep az emberhez méltó lakóhelyet kívánt megteremteni elsősorban a dolgozó munkások és családjaik számára, ahol a lakók otthonra találnak. Mi most 2023-ban, Wekerle Sándor elképzelt jövőjében állhatunk ma itt és a szerencsésebbek abban élnek. A wekerleiek már megtapasztalták és felismerték, hogy a Wekerletelep alapos és átgondolt tervezése tökéletes választ adott az akkoriban felmerült szociális, lakhatási és településfejlesztési kihívásokra és ma sincs ez másképp. Hisz a megvalósítás olyan koncepcionális alapokon nyugodott, mely, mára bebizonyosodott, több mint 110 év elmúltával is irányadó és mintaértékű. Így a Wekerletelepen élők talán merészen azt gondoljuk, hogy Wekerle Sándor a mi jóakaratú pártfogónk, „tiszteletbeli barátság” fűz minket hozzá és általa egymáshoz, maradandó emlékét őrzik otthonaink, a Wekerletelep és annak lakói” – mondta Somlói Judit, a WTE közelmúltban újraválasztott elnöke.

A születésnapi ünnepség koszorúzással zárult, Hiller István, majd az önkormányzat képviseletében Gajda Péter, Ternyák András alpolgármester és Paróczai Anikó önkormányzati képviselő, a WTE nevében Somlói Judit, Mayer Adél és O. Szabó Rita, a Wekerlei Önkéntes Centrum képviseletében Romhányiné Kovács Mária és Holicsné Gémes Boróka, valamint magánemberként Balogh Pál helyezték el az emlékezés virágait, és hajtottak fejet a Kós Károly téren álló, másfélszeres életnagyságú, bronzból készült, talpazattal együtt 3,20 méter magas szobor előtt.