A minőséget, Wekerle Sándor kvalitását, „amivel hozzálátott, és amivel állt a köz ügyeihez, a politikához”, állította ünnepi beszéde fókuszába dr. Hiller István országgyűlési képviselő. Arról beszélt, hogy ugyan a három miniszterelnöki ciklust 25 év választja el, ez az idő az emberi gondolkodásban szinte fényévnek minősül: „A XIX. század utolsó évtizede majdhogynem régi kornak számít. A XX. század első évtizedéről, bár mindent tudunk, ami az események történetét illeti, a gondolkodásmód változását sokkal kevésbé, és a 20. század második évtizedében elkezdődött valami olyasmi, ami miatt a XX. századot sem a magyar nemzet történetében, sem az emberiség történetében nem az aranykönyvek lapjaira fogják írni. Ezt azért kell elmondani, mert ezzel élesen szemben áll egy ember teljesítménye, hozzáállása, gondolkodása és a megvalósított tevékenység.”

Elmondta, Wekerle Sándor Magyarország első polgári származású miniszterelnöke volt, évszázados, majdnem évezredes történelmi folytonosságot tört meg a Móron született polgár, aki „tudta, hogy a tehetség felelősséget is jelent, és ezt a felelősséget vállalta. Vállalta a pénzügyek irányítójaként, és vállalta ennek az országnak háromszoros miniszterelnökeként.” A történészprofesszor honatya arra is rámutatott, hogy a kor és a személy ellentétben áll egymással, ezért fontos kiemelni, aki polgári származású emberként alkotott minőségit.

„Ez az ember szenvedett és dolgozott, szeretett és szerették. Gúnyolták és megbecsülték. Mindez együtt adta ki azt a valóban nagyszerű személyiséget, akinek emlékét nevében a Wekerletelep, alakját a Kós Károly tér közepén szobor őrzi. Ha azonban nemcsak a tárgyakat, nemcsak az elnevezéseket, hanem mi önmagunkat tekintjük, akkor ahogy az ősi vallások mondták, addig él valaki, amíg emlékeznek rá. Addig van közöttünk, amíg az élők beszélnek róla” – fogalmazott Hiller István.

Somlói Judit, a Wekerlei Társaskör Egyesület (WTE) elnöke beszédében példaértékűnek nevezte Wekerle életútját: „egyszerű, tehetséges fiatalemberként érkezett a közszolgálat világába, és kiváló képességei, állhatatossága, illetve elkötelezettsége révén vált Magyarország meghatározó államférfijává.” Elmondta: Wekerle Sándornak érdemei elévülhetetlenek a róla elnevezett telep – a Kispesti Állami Munkástelep – létrejöttében, „miniszterelnökként és pénzügyminiszterként felismerte egy modern, megfizethető lakótelep létrehozásának szükségességét, kiemelt figyelmet fordított a külföldön kibontakozó lakásépítési programokra, és Magyarországon is elindította az államilag támogatott lakótelep létrehozását, különösen a munkásosztály számára.”

Somlói Judit méltatta Wekerle gazdasági szakértelmét, amellyel képes volt forrást biztosítani a telep építéséhez, szociális érzékenységét, amiért a telepen „nem csupán lakásokat, iskolákat, óvodákat és a lakhatáshoz szükséges szolgáltatásokat terveztek, hanem minden felekezet számára templomokat és közösségi helyeket, zöldterületet is. Wekerle Sándor fontosnak tartotta, hogy a telep nem csupán épületekből álljon, hanem egy valódi közösségi tér legyen, ahol a családok biztonságos, élhető környezetben élhetnek.”

Építészként külön kiemelte, hogy a telep tervezésénél Wekerle „támogatta a kor építészeti és várostervezési irányelveit, a különleges építészeti megjelenést, így a magyar népi építészet elemeit ötvöző modern várostervezési megoldásokat, amelyek harmonizálnak a környezettel és élhető atmoszférát biztosítanak a lakosok számára. Wekerle Sándor előrelátása és építészeti érzékenysége lehetővé tette, az építészek munkája pedig hozzájárult ahhoz, hogy a Wekerletelep hosszú távon is fenntartható, napjainkra közösségi alapú lakóövezetté váljon.”

A megemlékezés koszorúzással folytatódott, előbb Hiller István, Gajda Péter polgármester, Vinczek György és Varga Attila alpolgármesterek, majd Somlói Judit és a WTE elnökségi tagjai helyezték el koszorúikat és hajtottak fejet Wekerle Sándor szobra előtt a Kós Károly téren.

A születésnapi ünnepség zárásaként dr. Nagy Gergely építész, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke mondta el serlegbeszédét a Társaskör pincegalériájában, folytatva a WTE hagyományát.