
A nyitónapon, a Mézeskalács tagóvoda óvódásainak közös színpadi játéka után Szegediné Török Tünde, a KEÓ igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Idén nemcsak az óvodapedagógusokat, hanem bölcsődei kisgyermeknevelőket és általános iskolai pedagógusokat is hívtunk a konferenciára, hiszen azt gondoljuk, hogy közös a feladatunk nevelésben, együtt kell dolgoznunk a kispesti gyerekekért és a családokért. Nincs ebben az esztendőben könnyű dolgunk. Az intézmények egyesítése óta sokkal több volt a közös programunk, ahol lehetőség nyílt a személyes találkozásra, a tapasztalatcserére, a beszélgetésre. Ilyen ez a mai alkalom is, szívesen vagyunk együtt. Ennek köszönhető, hogy büszkék lehetünk a KEÓ bázisintézményére, az ott folyó tehetséggondozásra és a mesterminősítést kapott pedagógusainkra – emelte ki a KEÓ igazgatója.
Nem szakmabeliként is izgalmasnak ígérkezik a konferencia. Fenntartóként sajnos nincsenek jó hírek, hiszen az önkormányzat 22 milliárdos költségvetését mintegy 2,6 milliárdos szolidaritási adó sújtja, ami 500 millió forinttal több tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy kötelező és önként vállalt feladatainkon kívül nem nagyon lesz lehetősége az önkormányzatnak a további fejlesztésekre, a kerületi pótlékok emelésére. – mondta Gajda Péter polgármester, aki ígéretet tett arra, hogy a költségvetési szorítás ellenére az intézmények munkáját továbbra is úgy támogatja majd, hogy a megszokott színvonalon tudjanak teljesíteni. Nem lesz vidám évünk, mert az óvodák is nap mint nap sok-sok nehézséggel néznek szemben. A rohanó világban a hétköznapokban is egyre több gonddal szembesülnek az óvodapedagógusok, hiszen nem csak a gyerekek, de a szülők, a családok körülményei is megváltoztak – összegezte a polgármester.
Ehhez az utolsó polgármesteri gondolatsorhoz is kapcsolódott Reményi Tamás gyógypedagógus, pszichopedagógus, egyetemi oktató előadása, amely a „Méhzümmögés és dühroham”, a viselkedés zavarok eredményes kezelése címet kapta. „sokkal jobb rossz gyereknek lenni, mint buta gyereknek” – ezzel a saját bevallása szerint sem túl szakmai mondattal kezdte a hétköznapi viselkedészavarok megértését és kezelési lehetőségét megvilágító előadását Reményi Tamás. Ha a gyerek nem tudja azt megcsinálni, amit mi szeretnénk tőle, akkor keres magának valami olyan cselekvési lehetőséget, amelyben ő ügyes. Így lesz valakiből az osztály, a csapat „bohóca”, ami már egy jelzés a pedagógusnak, amit annak megfelelően kell értékelnie. Ez nagy kihívás a pedagógusoknak, mert kérdés, hogy megvannak-e a megfelelő technikák a különféle helyzetekre. Mert fontos a jelet, amit a gyerek küld felénk megérteni, a viselkedészavart megelőzni és megtanítani annak kezelésére – mondta. A szakember beszélt arról is, hogy milyen fontos szerepe van a gyerekek idegrendszeri fejlődésében a mozgásnak, és sok-sok viselkedési zavar ennek hiányára is visszavezethető. Előadása során gyakorlati példákkal mutatta be a sikerélmény és a pozitív visszajelzés motivációs erejét a viselkedési zavarok egyes eseteiben, hiszen a „helyzetbe hozott” kisgyerek biztosan jobban teljesít majd. Reményi Tamás felhívta a résztvevők figyelmét a tapintás és az érintés, valamint a az aktív sport és a zenélés, a művészetek fontosságára a viselkedészavarok kezelésében.
A Tarka-Barka óvoda óvodapedagógusa, Halász Erika a Svédországban élő és publikáló Antal-Lundström Ilona zenepedagógia professzor „Látható hangok” elnevezésű pedagógiai programról tartott előadást, majd gyakorlatban mutatta be annak lényegét. A jelenlévőkkel közös játék során alkották meg dobogással, csettintésekkel a nyári zápor hangjait.
Ebéd után a Prima Primissima-díjas római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, Pál Ferenc atya tartott, amúgy „pálferisen” a „Hogyan őrizzük meg az életkedvünket? – a kiégés elkerülése témában előadást. Előadása során színes történetekkel, szemléletes példákkal tükröt tartott hallgatósága elé és mutatott rá arra, hogy „kisebb, nagyobb mértékben kiégettek vagyunk” mindannyian, hogy miként vegyük észre érintettségünket, és mikor nyomjunk „stopgombot” kiégésünk ellen. „Nem mentálhigiénés úri huncutság” a kiégés. WHO szerint az állapotot a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozza. A kiégésre három tényező jellemző: a kimerültség érzete, a fokozott mentális távolságtartás a munkától vagy a munkához kapcsolódó negatív attitűd, illetve a csökkent szakmai hatékonyság. De ez a kiégés az élet más területein is megjelenik, így az egy tünetegyüttes. Nem csak munkavállalóként, hanem anyaként, unokaként, feleségként és még számtalan szerepünkben kiéghetünk, a probléma rendszerszintű, így a kiégés jelenségét nem lehet az egyén nyakába varrni – hangsúlyozta.
És hogy mit tehetünk? – tette fel előadásában a kérdést Pál Ferenc. Szerinte tanuljunk meg „stopgombot” nyomni, adjuk meg magunknak azokat a napi, heti, havi, éves minimumokat, amelyek hosszú távon biztosíthatják majd az egyensúlyt. Legyen az a legegyszerűbb evés, alvás, munka nélküli napok, kirándulás és ki tudja még mi minden. Saját szükségleteinkről nem szabad soha sem lemondani, azokat elhanyagolni, párkapcsolatainkat kizsákmányolni Vigyázzunk saját magunkra, mert más úgysem fog! Néhány fontos dolgot abba kell tudni hagyni azért, hogy a lényeg megmaradhasson – sorolta a legfontosabbakat elsöprő lendületű előadásában.