Kincső nem véletlenül kapta a kerületi ifjúsággal való foglalkozás kiemelt feladatát, hiszen gyerekként ő is aktív tagja volt a Kispesti Ifjúsági Önkormányzatnak (KIFÖ), ott lett fontos számára a közösségszervezés, az érdekképviselet. Reményeink szerint az ő tapasztalatai ebben a munkában segítenek majd abban, hogy a gyerekek kedvet érezzenek a közösségért való munkában, érdekeik érvényesítésben aktívabban vállaljanak szerepet – mondta.
A polgármester külön köszöntette a beszélgetésen résztvevő dr. Nagyné Koczog Tünde szakmai vezetőt a Külső-Pesti Tankerületi Központból, hiszen bár az iskolák munkáját az önkormányzatok közvetlenül évek óta már nem felügyeli, de a Városháza vezetésének fontos a párbeszéd a tankerülettel. A feladata is közös, hogy a felnövekvő generációknak legyen, lehessen felelőssége az életüket befolyásoló döntésekben való együttgondolkodásban – hangsúlyozta a polgármester.
A tankerületet képviselő dr. Nagyné Koczog Tünde kérdésre elmondta: fontos az ifjúság véleménye a tankerület számára is, ezért szinte minden ilyen, és ehhez hasonló eseményen részt vesznek, ahol az önkormányzattal való együttműködés lehetséges.
A köszöntők után a résztvevők „magukra maradtak”, és kötetlen vidám, ám operatív, tényfeltáró beszélgetés során számoltak be iskoláik diákönkormányzati munkájáról, annak nehézségeiről, egyedi, sajátos gyakorlatáról.
A találkozón elhangzott, hogy ez a megbeszélés arról is szól, hogy az iskolák milyen segítséget várnak az önkormányzattól a DÖK-ök működtetéséhez, akár a jelenlegi szervezeti formák átalakításával is. Meglehet, hogy másfajta képviseleti rendszert kell kidolgozni a hatékonyabb munka érdekében.
Legyen ez egy „asztaltársaság az ifjúságért”– hangzott el a beszélgetés egy pontján.
Jól érzékelhető volt, hogy a megjelent kispesti általános és középiskolai tanárok mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat az intézményekben, a kerületben, de hogy mitől alakul majd ki a fiatalokban a „kispestérzés”, arra még közösen keresik a válaszokat, megoldásokat.
Az is bizonyos, hogy más-más módszerekkel kell majd az általános és a középiskolás korosztályt a helyi közéletbe bevonni. Például véleményük megkérdezéséhez már nem biztos, hogy „retró kérdőíves” módszert kell majd választani, hiszen ez a korosztály már nem szívesen olvas el hosszabb, bogarászos felvetéseket, sokkal inkább kedvelik, az egyszerűbb, pörgős, gyors kérdés-válaszos megoldásokat.
Általánosságban a jelenlévők közül többen megfogalmazták, hogy a gyerekek közéletbe való bevonása egyre nehezebb feladat, újabb és újabb módszerekkel lehetséges csak. Mind az általános-, mind pedig a középiskolások aktivitása a közösségi munkában sok-sok tényezőtől függ. A 14 év alattiakat 7-8. osztályban már a különórák, a korrepetálások, edzések és egyéb foglalkozások korlátozzák, addig a középiskolásokat a tanítás utáni munkavállalás.
Általános tapasztalatként fogalmazódott meg, hogy bár különféle okok miatt olykor igen elfoglaltak, ám egy-egy programra, projektre, amely az érdeklődési körökbe tartozik, ugyancsak kreatívak, hadra foghatóak, ezek „összerántják” a gyerekeket – fogalmazták meg.
A találkozón megtudtuk azt is, hogy a kerületi ifjúságii stratégia előkészítői két körben már találkoztak a kispesti fiatalokkal. Első alkalommal a KIFÖ tagjaival beszélgettek, míg másodjára a 18-25 évesek véleményét kérdezték a témáról. Itt jegyezték meg a szervezők, hogy szinte elérhetetlenek azok a fiatalok, akik nem tanulnak tovább a felsőoktatásban, vagy nem találnak munkát a munkaerőpiacon. Ők szinte elvesznek az érdekvédelem számára.
Szó esett még az intézményeken belüli és kívüli információáramlásról, ennek lehetőségeiről, a közösségi média fontosságáról a kapcsolattartásban.