A Himnusz elhangzása után dr. Hiller István Kispest-Pesterzsébet országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy helyes döntés született, amikor január 22-ét a Magyar Kultúra Napjának „nevezték el”, hiszen azóta itt az anyaországban, de szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarok, New Yorktól Sanghajig megemlékeznek a Himnusz születéséről, a magyar kultúra és hagyomány fontosságáról.

Amikor nemzeti kultúráról beszélünk, tévesen gondolja az, aki csak a „magyar csodákat”, a „kultúra olimpiai bajnokait”, a híres írókat, költőket, képzőművészeket, zeneszerzőket, az „elit kultúrát” emlegeti. Sokkal színesebb a nemzet egésze ennél, és a „szabadon szolgál a szellem” (Keresztury Dezső, az Eötvös József kollégium egykori diákja, majd tanára elhíresült mondata) értelmében a magyar értelmiségnek komoly feladata van a közművelődés hagyományainak ápolásában és felelevenítésében. Az értelmiségnek egy szolgálat, amit az oktatás és a közművelődés területén el kell végeznie. A hétköznapi ember kultúrához való hozzáférésének biztosítása falun, városon, a kerületben elengedhetetlen feladat – mondta Hiller István.

Hiller István hangsúlyozta: a kultúra területén kiemelkedő emberek, tehetségek mellett meg kell emlékezni azokról a közösségekről, amelyeket annak idején munkásemberek hoztak létre, ahol azután ők alkothattak, hiszen azt vallották, hogy nem elég dolgozni, aludni, hanem értelmesen kell eltölteni a szabadidőt is. Ilyen fellegvárai voltak a munkáskultúrának a Kispesti Munkásotthon, a KMO, de a pesterzsébeti Csili és a Csepeli Munkásotthon is, amelyek hagyományai a közművelődésben mind a mai napig tovább élnek.

Ezen a ponton beszédében Hiller István köszönetet mondott és elismeréssel szólt a KMO jelenlegi igazgatójának, Gábor Ilonának több évtizedes közművelődésben végzett munkájáról, és arról, hogy azon kívül, hogy rendíthetetlenül vezeti a kispesti intézmény szakmai munkáját, fővárosi és országos feladatokat is ellát a magyar közművelődésért, hiszen ő a Budapesti Népművelők Egyesülete elnöke is.

A magyar kultúra életben tartói nem egyszerű időszak elé néznek 2023-ban, de soha nem is volt ez könnyű feladat mostanában, annak ellenére, hogy ez nem egyszerűen csak pénzkérdés. Kultúrával és közművelődéssel foglalkozni ennek ellenére nagyszerű feladat, hiszen a csodák, a tehetségek nem csak csillogó színházakban, operákban, intézményekben, hanem a legkisebb közösségben, faluban is születhetnek, amelyeket az ott élőknek kell felfedeznie – tette hozzá Hiller István.

Az elismerést Gajda Péter polgármester, dr. Hiller István országgyűlési képviselő és Vinczek György alpolgármester adták át a Wekerlei Könyvtár munkatársainak, Ékes Gáborné, Virginiának és Kocsisné Burkus Vénusznak.

Az ünnepség zárásaként Papp János Kazinczy-díjas színművész és Gerendás Péter Liszt Ferenc -díjas dalszerző Ikercsillagok című közös műsorával köszöntötték a magyar kultúra napját és a díjazott intézményt.

A díjazott intézmény 1961-ben önálló könyvtárként jött létre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezetén belül a Kós Károly tér 15. szám alatt a Wekerletelepen.

A fővárosi könyvtári szervezet a kilencvenes években radikális átalakításba kezdett. Bezárta a régen nem fejlesztett, kis alapterületű fiókkönyvtárakat. A Kós Károly téri könyvtárnak is ez lett volna a sorsa, de az újjáéledő wekerlei civil világ tiltakozására ez nem következett be. Így 1994-ben a könyvtárhelyiséget – az épület tulajdonjogának megőrzése mellett – ingyenes használatra és fenntartásra átadta a kispesti önkormányzatnak, a benne lévő könyvanyaggal együtt.

2010-ben elnyert Európai Uniós pályázati támogatás lehetővé tette, hogy a megújuló berendezési tárgyak és bútorok mellett olyan szolgáltatások és lehetőségek kerüljenek kiépítésre, melyek egy korszerű könyvtár elengedhetetlen velejárói. Saját honlap készült, a könyvállomány adatait digitalizálták, és 2012-ben így bevezethették a könyvtárban a digitális kölcsönzési rendszert. A Tégy egy könyvet – Végy egy könyvet! utcai könyvtároló szekrény is az uniós pályázatnak köszönhetően létesülhetett a Pannónia út és a Kós Károly tér sarkán.

A kerületi önkormányzat döntésére 2016-ban felújították, 2017-ben pedig átadták a Kós Károly tér 9. szám alatti épület önkormányzati tulajdonban lévő épületrészt, mely korábban orvosi rendelőként, ifjúságprevenciós irodaként is üzemelt.

A könyvtár állománya jelenleg közel 9.000 darab könyvből áll, és több mint 1000 tagot számlál.

Jelenleg két könyvtáros kolléga látja el a szakmai munkát, Kocsisné Burkus Vénusz és Ékes Gáborné, Virginia. Kettejük kreatív munkájának köszönhetően számos klub, rendhagyó óra, előadás valósult meg az elmúlt években. Fontos feladatnak tekintik a rendhagyó könyvtári órákat, jó szakmai kapcsolatokat ápolva a kerületi óvodákkal, iskolákkal.

A Wekerlei Könyvtár az alapfeladatán, a kölcsönzésen felül, valódi közösségépítő feladatot végez. Jelen van Kispest mindennapjaiban, a kerületi rendezvényeken, kvízjátékokkal, családi és gyerek foglalkoztatókkal, szakmai elhívatottságukkal.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A nap megrendezésének ötlete egyes források szerint Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére első ízben 1989. januárjában került sor. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át Kispesten is a magyar kultúrával, közművelődéssel kapcsolatos díjakat.