Április 19, 2024
Szoboravatás a nemzeti ünnepen a Templom téren
Bejegyzés: - Gajda - Augusztus 21, 2021
Az államalapításra való megemlékezést Harmath István szobrászművész Szent István király egész alakos szobrának avatásával egy időben tartották a nemzeti ünnepen a Templom téren.

 

Hiller István, Kispest országgyűlési képviselője ünnepi köszöntője elején az ünnepnap történetéről mesélt: „Ma 250 éve, hogy Szent István napja először nemzeti ünnep lett. Épp ma negyed évezrede, hogy nemzeti ünnepként tekinthetünk államalapító királyunk napjára. 1771. június 21-én született az a királynői rendelet, Mária Terézia rendelkezése, hogy az év augusztus 20-a, tehát 1771. augusztus 20., Szent István napja, nemzeti ünnep legyen. A magyarok persze már sokkal korábban, első királyunk halála óta évről évre megemlékeztek Istvánról, de jó ideig ez a nap, halálának napja, augusztus 15. volt az emléknap. Szent László király volt az, aki az emlékezés napját első királyunk szentté avatásának napjára, augusztus 20-ára tette.”

Az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy Szent István műve, a magyar államiság létrehozása, majd fennmaradása nem természetes dolog: „Egy évezrednyi elődünk, nemzedékek sorának teljesítményét dicséri, hogy erre itt, Közép-Európában, ahol előttünk annyian éltek, de nekik nem sikerült, ennek a nemzetnek sikerült. Olyan teljesítmény ez, amelyre joggal büszkék lehetünk, s amelynek megteremtője első királyunk volt.”

A történész-honatya az államalapítás mellett a Szent István-i örökség másik fontos alappillérére, az orientációra is kitért: „Szent István a kereszténység felvételével, azzal, hogy a római pápától kért koronát, házasságával és egész életművével a nyugathoz kötötte ezt az országot… A nyugat szervezeti formájában, elnevezésében a történelem során számos alkalommal változott, de ma ezt az orientációt egyértelműen úgy hívják: Európai Unió. Szent István szobra előtt ezért érdemes kimondani: Magyarország tagsága az Európai Unióban nemzeti érdekünk. A magyarok számára az EU-n belül jobb és előnyösebb, mint bármilyen formában az Európai Unión kívül. Mi magyarként és európaiként, tudva, hogy eben a kérdésben az ország és a nemzet döntő többsége mellettünk áll, képviseljük ezt az akaratot, és megingathatatlanok vagyunk ebben” – fogalmazott Hiller István.

Az ünnepségen résztvevő Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az állam újraalapításának, egy emberségesebb és méltányosabb ország megteremtésének szükségességét hangsúlyozta, mint mondta, ehhez kapaszkodót és kiindulópontot Szent István életéből és életművéből kaphatunk. István király intelmeit fiához intézett intelmeit említette, „mert ezek a mának is szóló üzenetek. Például arról, hogy a sokszínű, sok kultúrájú ország az erős, az egyszokású pedig a gyenge. Ha innen nézzük, nagy szükség van az állam újraalapításra, hiszen a mai állam megoldások helyett bűnbakokat gyárt, mindig uszít valaki ellen, mindig hergeli az ország egyik felét a másikkal szemben, ezt a békétlenséget, ezt a megosztottságot, ezt a rossz közérzetet kell felszámolnunk, mert megmérgezi a lelkünket is. Mert az ilyen államban, ahol szisztematikusan, lassan egy évtizede fecskendezik a mérget a társadalom szöveteibe, ott senki nincs biztonságban. A mai mérgező állam helyett egy olyan új állam megalapítására van szükségünk, amely minden polgár biztonságát szavatolja, a jogbiztonságát, a közbiztonságát, a létbiztonságát, igen az emberi élethez méltó lehetőségeket is.

István arra is intette a fiát, Imrét, hogy a vezetőnek mindig türelemmel és irgalommal kell ítélkeznie. Ha van valami, ami igazán hiányzik sokszor a napi működésünkből, az állam vezetőinek hozzáállásából az éppen ez, éppen az emberség… Alapítsuk újra Magyarországot egy olyan hellyé, ahol senki nem állhat a törvények felett, ahol senki nem hozhat a saját érdekei szerint törvényeket és nem írhatja át ezeket, és főleg nem fogad el olyan alkotmányt, amely nem egyesíti, hanem megosztja a nemzetet.”

Karácsony Gergely arról is beszélt, úgy érzi, az európai Magyarország veszélybe került: „Huxit – megszületett ez az otromba műszó, mögötte egy alantas, kicsinyes hatalmi szándékot kifejező politikai érdek. Nem tudok ma elképzelni veszélyesebbet, aljasabbat, jövőtlenebbet, hogy ismét előkerült Magyarország Európából való kivezetésének az igénye a mai hatalom kiszolgálói részéről. Nem előzmény nélküli ez, hiszen hallottuk már, hogy Európán kívül is van élet. Persze van, csak szegényebb, kilátástalanabb, kiszolgáltatottabb. Olyan élet, amilyent senki nem kívánhat a gyermekeinek. Legyen hát világos és egyértelmű így Szent István napján, Magyarországnak Európában van a helye. És Magyarország Európában is fog maradni. Senkinek, de senkinek nincs felhatalmazása arra, hogy megszentségtelenítse a magyarok ezeréves európai álmát. Az országot Európából kivezetőknek kell távozniuk, nem az országnak kell távoznia Európából.”

A beszédek után Gajda Péter polgármester és Karácsony Gergely leplezte le Szent István szobrát, majd Gajda Péter megköszönte a kispestieknek, a főpolgármesternek, az alkotónak, Harmath István szobrászművésznek, a kispesti képviselőknek, a főépítésznek, a Zöldprogram Iroda, a Kispest Kft. és a Közpark munkatársainak, hogy itt állhat Kispest új köztéri szobra.

Szent István király szobrát Harkai Ferenc Csaba református és Deák László evangélikus lelkész áldotta meg, Gyetván Gábor plébános pedig felszentelte.

A magyar állam alapítása alkalmából rendezett ünnepségre és Szent István szobrának avatására összeállított ünnepi műsorban közreműködtek Sáfár Mónika és Bardóczy Attila színművészek, a Budapest Táncművészeti Stúdió és Szakgimnázium tánckara (koreográfus: Bogdán Péter, rendező: Barna István), valamint a Kispesti Obsitos Fúvószenekar Nagy Zsolt karnagy vezetésével.

A Himnuszt követően Kispest képviseletében Gajda Péter polgármester, Vinczek György és Varga Attila alpolgármesterek, illetve Dr. Benedek-Szabó Andrea aljegyző koszorúzott. Koszorút helyezett el a szobor talapzatánál Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Kispest két parlamenti képviselője, Burány Sándor és Hiller István. Az ünnepség végén a pártok, az egyházak, az intézmények és a civil szervezetek képviselői helyezték el virágaikat.

 


Bejegyzés: - Gajda - Április 15, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 13, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 10, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 9, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 5, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 5, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 3, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Április 2, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Március 28, 2024
Bejegyzés: - Gajda - Március 27, 2024
© Gajda Péter, Minden jog fenntartva