A törvénytervezetben, csekély kiveteltől eltekintve, vételi jog illeti meg az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra a bérlőt, a bérlőtársakat, a társbérlőt, valamint ezen személyek hozzájárulásával azok egyenesági rokonait, valamint örökbe fogadott gyermekét.

Két ugyancsak meghökkentő feltétel is olvasható a tervezetben:

1. A vétel joggal érintett lakás vételára a törvénytervezetben foglalt körülményektől függően a forgalmi értek 10,5 százaléka és 30 százaléka között változhat, de a 30 százalékot semmilyen körülmények között nem haladhatja meg.

2. A vételi jog gyakorlásának időbeli feltétele csupán, hogy a bérleti jogviszony legalább 2020. december 31. napján már fennálljon.

Gajda Péter levelében felvázoltak szerint Kispesti önkormányzat teljes lakásállománya lakásainak mintegy négyötödét szociális alapon adták bérbe, azaz a bérlők anyagi helyzetük szerint az alsóbb jövedelmi kategóriába tartoznak.

Ezért a lakásállomány drasztikus csökkenése kihat majd a segitségre szorulók lakhatáshoz jutására, amennyiben nem marad lakás, nem tudnak ezen családokon segiteni. A forgalmi érték töredékén történő értékésítés a közfeladat teljesítését lehetetleníti majd el.

Pedig folyamatosan érkeznek kérelmek fiataloktól, akiknek nincs pénzük lakásvásárlásra, önálló lakhatást csak az önkormányzattól remélhetnek, mert az albérleti dijakat sem, vagy csak nehezen tudják kifizetni, de vannak olyan albérletben lakók, akik az utóbbi időben megemelkedett lakbéreket már nem tudják fizetni, ezért felszólították őket a lakás elhagyására.

Sok olyan esetben is érkezik kérelem, ahol árverezés miatt, korábban felvett hitelfizetési problémák miatt veszitik el lakásaikat, vagy egyéb súlyos egészségi, lakhatási gondok adódnak, például nagyon súlyos beteg, rokkant, műtét előtt álló, súlyos fogyatékos családtagot, gyermeket nevelő családok.De egy katasztrófahelyzetben (tűz, robbanás) sem tud majd az önkormanyzat lakás nélküI időleges segitséget nyújtani.

Gajda Péter felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a legtöbb bérlő szociális alapon bérli a lakásokat és alacsony jövedelemmel, nehéz megélhetéssel rendelkeznek, még ha nagyon kedvezményesen meg is veszik az ingatlant, a részletek fizetési gondot okozhat számukra.

Sajnos a lakásállomány jó része elavult, közel százéves, vagy még régebbi épületben található, igy ezek nagy része felújitandó. Az ingatlanok között még mindig van komfortnélküli, vagy félkomfortos, alacsony komfortfokozatu. Amennyiben ezeket a régi épületeket a bérlők meg is veszik most kedvező áron, nem lesz pénzük a későbbiekben felújitani.

Ezen körülményekre is tekintettel, a vevőt terhelő ideiglenes elidegenitési tilalom nélküli javaslat sajnos az érintett tulajdonosokat ismét a lakásra várók közé juttató lakásmaffia tevékenység melegágya is lehet.

Az önkormanyzati vagyon védelmében az is megfontolandó szempont, hogy az elmúlt években szinte csak felújitott, költözhető lakást adott bérbe az önkormányzat, mert célul tűzték ki a lakásállomány minőségének javitását. Így az is előfordulhat, hogy az adott ingatlanra többet költöttek már a múlt évben, mint amennyiért idén megveheti bérlője az akár még egy éve sem bérelt lakást.

Lakásért életjáradék programban is szereztek már önkormányzati lakásokat, jelentős anyagi ráforditással, de minderre, a törvénymódosítás elfogadása után a jövőben már nem lesz lehetőségük.

A módositó javaslatban foglaltak elfogadása esetén, Gajda Péter szerint minden alkotmányos alap nélküI, részben az éppen most, mondhatni véletlenszerűen, lakhatásuk egyéb módon történő megoldasáig önkormányzati bérlakásban élők tulajdonhoz juttatása történik. Ez önmagában nem lenne probléma, ha a jövőben a mostani bérlőkhöz hasonló helyzetbe kerülők számárai további lakások állnának rendelkezesre, amelyeket azok majdan szinten hasonló eltételek mellett tudnénak majd megvsárolni. Ez azonban a jelenlegi ingatlanpiaci körülmények között nem valósulhat meg.

A módosító javaslatban foglaltakkal kapcsolatosan az önkormányzat összetett alkotmányos aggályait is megfogalmazza a polgármester, és kiemeli a tulajdonos jogainak korlátozását, a hasonló élethelyzetben lévő személyek közötti indokolatlan különbségtételt, mind a nemzeti vagyonnal való gazdálkodási kötelezettség és védelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának akadályoztatását.