Az ünnepségen Vinczek György, Kispest alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy az országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. „Ezen a napon emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, köztük a kispestiekre. Ezen a napon emlékezünk mindazokra, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és barátaikra, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. Magyarországon a történeti kutatások szerint 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okokból és a „háborús bűnösöket” nem számítva, az 1956-os megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki. Az oroszországi adatok összesen 65 ezer magyar gulág-áldozatot tartanak nyilván, akik az egykori Szovjetunióban vesztették életüket, ám ebben az elborzasztó számban még nem szerepelnek a járványokban, az átmeneti táborokban és az odavezető út során elhunytak. A magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, vagyis 200 ezer honfitársunk életét vesztette.”
Az ünnepi szavak elhangzása után Gajda Péter, Kispest polgármestere, Kertész Csaba, Varga Attila, Vinczek György Kispest alpolgármesterei az önkormányzat nevében helyezték el a megemlékezés virágait.
Magyarország Kormánya a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Ennek alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 2016-ban pályázatot hirdetett, melynek célja egységes emléktáblák elhelyezése volt minden olyan érintett településen, ahonnan magyar állampolgárokat hurcoltak el a Szovjetunióba politikai fogolyként vagy hadifogolyként, így Kispesten is.