Június 18, 2019
Szabadságvágy a kispesti Kossuth téren
Bejegyzés: - Gajda - Március 14, 2019
A mi választásunk most az, hogy elfordulunk a már Szent István által is kijelölt európai orientációtól, melynek méltó örököse volt Petőfi, Kossuth, Széchenyi, és a ma illiberális jelzővel is illetett neoabszolutista keleti társadalmi-politikai berendezkedést választjuk – mondta beszédében Kispest polgármestere az önkormányzat ünnepségén a Kossuth téren.A megemlékezésen Szabadságvágy címmel Egyházi Géza és Lakatos János előadóművészek, valamint a Forgatag Művészegyüttes táncosai adtak műsort. A kispesti ünnepséget koszorúzás zárta a KMO Művelődési Ház Obsitos Fúvószenekarának zenei kísérete mellett.

 

Gajda Péter ünnepi beszéde:

„171 évvel ezelőtt ezekben a napokban érkezett hozzánk az európai népek tavaszának frissítő szellője, ami lágy fuvallatból viharos erejű széllé erősödve kisöpörte a Kárpát-medencéből a feudalizmus, az abszolutizmus áporodott levegőjét, és az úrbéri rendi viszonyok helyett az egyenlőségen, szabadságon és testvériségen alapuló polgári fejlődés alkotmányos kereteit hozta magával, melynek révén az évszázadokon át nyúló kitérő után az ország végre ismét az európai fejlődés útjára lépett.

Március 15-e a nemzet nagykorúvá válásának a napja, az a nap, amikor a magyarság nemet mondott a gyámkodó elnyomásra és a nyugati nemzetekhez hasonlóan felnőttként beleszólást kért saját sorsának alakításába. Az a nap, melynek révén a teljes társadalom – a költő szavaival élve – helyet kapott a jognak asztalánál. Egy olyan fordulópont, amit követően már nem lehetett a szellemet visszazárni a palackba.

A forradalom utáni hónapok eseményei egyértelműen bebizonyították a világnak, hogy a magyarság nem csak megragadni volt képes a népek tavaszának forradalmi hullámai keltette lehetőséget, hanem élni is tudott ezzel. A forradalomban kovácsolódott összefogás az áprilisi törvények talaján olyannyira megszilárdult, hogy eredményesen dacolhatott az ígéreteit megszegő konzervatív, abszolutista Habsburg törekvésekkel és annak katonai fenyegetésével.

Látva az ország szilárd szabadságvágyát, annak bizonyosságát, hogy az addig elnyomott ellenzéki erők önállóan képesek jól együttműködő kormányzati rendszer létrehozására, a bécsi udvar a régi, jól bevált „oszd meg és uralkodj” hatalomtechnikai eszközéhez nyúlt. Egymás ellen fordította a Szent Korona országainak népeit, és a nemzetiségek körében kifejtett hazug gyűlöletpropagandája eredményeként 1848 nyarán a Délvidéken a szerbekkel, ősszel a horvátokkal éleződött fegyveres harccá a konfliktus.

A forradalmi eszmékkel szemben fellépő hatalmak nem csak Magyarországon, Európa-szerte éltek a megosztás eszközével. Ezzel és katonai túlerejük révén pár hónap alatt felbomlasztották, vagy leverték a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget hirdető forradalmi mozgalmakat. Egy fél év leforgása alatt Európa lecsendesült. Csak itt, a Kárpát-medencében nem csitult a forradalmi hevület, ami a fegyveres fenyegetés hatására lassan szabadságharccá formálódott.

Ne legyenek illúzióink. Természetesen a történelmi távlat torzíthat, és az ünnepre rárakódott pátosz elfedheti elölünk, hogy – egy Jókaitól vett hasonlattal élve –, bizony a sok Baradlay mellett szép számmal voltak Rideghváryak is. A szolnoki csata alatt a ferences rendházban élők például, ha a császáriakat látták kedvezőbb helyzetben, akkor a fekete-sárga zászlót dugták ki a toronyablakon, ám a honvédek előretörésekor rögtön felhúzták helyette a magyar trikolórt, és ez többször változott a csata végéig, míg végül ott maradt a torony ormán a magyar lobogó.

A történelmet nem lehet feketén-fehéren megítélni, ezt nem szabad elfelejtenünk. 1848 azonban nem csak történelmi események sora, hanem egy szimbólum, egy jelkép, ami viszont már egyértelmű, azonos jelentéstartalommal bír a magyarság számára határainkon innen és túl. Honfitársaink a Gyergyói-havasoktól Sopronig, Londontól Sidneyig kitűzik a kokárdát ezekben a napokban és ünnepelnek. Ünnepelnek, mert a sok nehézség ellenére, amit le kellett küzdenünk 1848-49-ben, március 15-e az a nap, ami bizonyítja, hogy a magyarság képes önerejéből változást elérni és kiállni jogaiért.

Ilyenkor nem a végül elbukott és orosz segítséggel vérbefojtott szabadságharcra kell emlékeznünk, hanem arra a példamutató helytállásra, amely kivívta Európa népeinek őszinte elismerését. Ez az a helytállás, amelyből erőt kell merítenünk, hiszen az ilyen megemlékezések nem csak arról szólnak, hogy tisztelettel adózzunk a régmúlt korok hőseinek és tetteiknek, hanem rólunk, magunkról is.

Rólunk, XXI. századi kispestiekről és a jövőnkről is szól ez a megemlékezés, hiszen kerületünk erős 48-as hagyományokkal rendelkezik. Tudjuk, hogy 1848-ban a magyarság a felvilágosult, haladó, demokratikus nyugati nemzetek sorába nyert felvételt akkor, amikor kiállt a szabadságjogokat korlátozni akaró, basáskodó államhatalommal, majd az orosz invázióval szemben. Elődeink ezt hagyták nekünk örökül és a mi választásunkon múlik, hogy miként élünk ezzel az örökséggel és miként adjuk azt tovább a következő nemzedék számára.

A mi választásunk most az, hogy elfordulunk a már Szent István által is kijelölt európai orientációtól, melynek méltó örököse volt Petőfi, Kossuth, Széchenyi, és a ma illiberális jelzővel is illetett neoabszolutista keleti társadalmi-politikai berendezkedést választjuk. Az, hogy most egyáltalán lehetőségünk van választani, nagyrészt 1848-nak köszönhető, az viszont, hogy a választás eredménye milyen úton viszi tovább majd a nemzetet és az eljövendő generációkat, csak rajtunk múlik” – fogalmazott Gajda Péter.

Az önkormányzat nevében Gajda Péter polgármester, valamint a három alpolgármester, Vinczek György, Kertész Csaba és Rátkay Andrea helyezte el az emlékezés virágait a Kossuth-szobor talapzatán. Koszorúzott a két országgyűlési képviselő, Burány Sándor és Dr. Hiller István, valamint a Fővárosi Kormányhivatal kerületi hivatala képviseletében dr. Király Beatrix hivatalvezető és dr. Kosik Rita hatósági osztályvezető, a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgató-helyettese, dr. Nagyné Koczog Tünde és a kispesti iskolák nevében Sági Nikolett, a Kispesti Eötvös József Általános Iskola igazgató-helyettese és Maserné Drexler Katalin, a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola igazgatója.

A pártok közül:
- Demokratikus Koalíció Kispesti Szervezete
- FIDESZ Kispesti Szervezete
- Kereszténydemokrata Néppárt Kispesti Szervezete
- Jobbik Magyarországért Mozgalom Kispesti Szervezete
- MSZP Kispesti Szervezete
- Párbeszéd Magyarországért Kispesti Szervezete

Az egyházak képviseletében: 
- Budapest-Kispest Központi Református Egyházközség, az Ady Endre Református Iskola és a Szőlőskert Református Óvoda
- Kispesti Evangélikus Gyülekezet
- Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia és a 301-es Kazinczy Ferenc Cserkészcsapat

Az intézmények és társadalmi szerveztek közül:
- '56-os Szövetség Kispesti Szervezete
- GESZ Gazdasági Ellátó Szervezet
- Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda
- Kereskedelmi és Iparkamara XIX. kerületi tagcsoportja
- Kispesti Ifjúsági Önkormányzat
- Kispesti Kertbarát Klub
- Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia Kolping Család Egyesület
- Kispesti Német Nemzetiségi Önkormányzat
- Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete Kispest
- Kispesti Nyugdíjasok Szociális és Érdekvédelmi Egyesülete
- Kispesti Nyugdíjasok Szociális és Érdekvédelmi Egyesülete
- Kispesti Társaskör Egyesület
- Kispesti Véradók Egyesülete
- Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Kispesti Szervezete
- Reménység Két Tanítási Nyelvű Katolikus Általános Iskola
- Vagyonkezelő Műszaki Szervezet
- Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum

 


Bejegyzés: - Gajda - Június 18, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Június 17, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Június 11, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Június 8, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Június 5, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Május 31, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Május 29, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Május 29, 2019
Bejegyzés: - Gajda - Május 21, 2019
© Gajda Péter, Minden jog fenntartva